A magyar piacon jelenleg fennálló 5 százalékpont körüli kamatfelár kétszer akkora, mint a régióban. Nagy Márton, az MNB alelönke a Világgazdaságnak adott interjújában kiemeli, hogy a magas kamatfelárat csökkenteni kell, ezt pedig a bankok közötti nagyobb árverseny tenné lehetővé. A jegybank becslései szerint idén még csökken a lakossági hitelállomány, de jövőre már 1%, 2018-ban pedig 5%-os bővülés is jöhet.
Az alapkamat további csökkentésével egyre inkább olyan környezet felé haladna az MNB, ahol a közgazdaságtan és a monetáris politika alapvető törvényszerűségei másképpen viselkedhetnek, azaz nem szándékolt mellékhatások jelenhetnek meg - olvasható az MNB honlapján megjelent tanulmányban, melyet Nagy Márton és Virág Barnabás írtak. A jegybank szerint az átalakított eszköztár jól vizsgázott, a bankközi kamat csökkenése már 27 milliárd forintot jelentett a lakossági és vállalati hitelfelvevők számára.
Azoknak, akik az elmúlt években EU-támogatást nyertek Magyarországon, a 70 százaléka nem használ más finanszírozási forrást, így tehát erősen függ a közös uniós kasszából elérhető pénzektől - mutatott rá egy múlt heti konferencián a a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Nagy Márton a magyar vállalati körben látott finanszírozási kockázatok kapcsán arra is kitért, hogy az EU-támogatásokat elnyerő cégek viszonylag jelentős aránya veszteséges volt tavaly. Azóta megkaptuk a jegybanki alelnök prezentációját, amelyből az alábbiakban néhány, a témához kapcsolódó látványos ábra következik.
Az idei évi mintegy 1600 milliárd forint után jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi uniós támogatást fizethet ki a magyar állam a nyertes pályázóknak - jelezte egy mai egri sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának jövő évre vonatkozó jelzése 500 milliárddal kevesebb, mint amit egy hónapja Lázár János, a tárca vezetője vázolt. Az alacsonyabb célszám mai bemondása azután történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tegnap azt javasolta: megfontolandó lenne egyenletesebbé tenni az egyes évekbeli EU-s pénzkifizetés tempóját.
Az MNB vállalati adatbázisa szerint sok cégnek rendkívül nagy mértékű az EU-forrásoktól való függősége, ami fontos kihívás, és át kellene fordítani a figyelmüket a piaci alapú finanszírozási lehetőségek irányába - többek között ezt hangsúlyozta a Miniszterelnökség által szervezett mai EU-forrásos konferencián Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a kormány valóban a ciklus első felében hívja le az EU-forrásokat, akkor annak szerteágazó hatásai vannak a gazdaságban, többek között a devizatartalékokra is, így érdemes lenne simítani a forráslehívást. A konferencia nyitóelőadását Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője tartotta, az alábbi főbb üzenetek mentén:
Túl korai lenne hosszú távú következtetéseket levonni a harmadik negyedéves GDP-növekedési adatból - mondta el Nagy Márton MNB-alelnök a Reutersnek. A tegnap megjelent számok szerint a magyar gazdaság a harmadik negyedévben 1,8-2%-kal bővült, jócskán elmaradva az MNB 3,6%-os (szeptemberben készült) prognózisától.
Hidat kell építeni a közpénzek és a piaci befektetések között, az állami támogatásokról át kell térni a piaci finanszírozásra - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke csütörtökön, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által szervezett konferencia egyik panelbeszélgetésén.
Nemzeti pénzünket, a család fizetőeszközét csak akkor érdemes feladnunk, ha elég erősek vagyunk - mondta Matolcsy György, az MNB elnöke egy keddi konferencián a jegybank közleménye szerint. A jegybankelnök szerint ez azt jelenti, hogy csak akkor érdemes belépnünk az eurózónába, ha az egy főre jutó GDP-nk eléri az eurózóna tagállamainak átlagát, az államadósság aránya pedig 50 százalék alá csökken.
Nagy Márton jegybanki alelnök maradt távol a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbbi kamatdöntő üléséről, és ezzel próbálta palástolni a jegybank azt, hogy a döntés törvénysértő módon született. A jegybanktörvény ugyanis előírja, hogy a testület döntéseinél a külsős tagok számának meg kell haladnia a belsősökét, de Bártfai-Máger Andrea kormánybiztossá kinevezésével (külsős tag) és a testületből távozásával ez az előírás sérült, így még egy belsős tag távol maradásával igyekezett az MNB áthidalni a helyzetet. Ez az állapot egyébként várhatóan az augusztusi kamatdöntéskor is fennáll majd, mivel nyáron a parlament nem fog összeülni, hogy Bártfai utódát meghallgassa, illetve a kinevezés megszülethessen.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Hoffmann Mihály és Kuti Zsolt igazgatókkal együtt szakmai háttérbeszélgetést tart kedd délután 3 órától az MNB-ben, ahol a téma a jegybank irányadó eszközének átalakítása lesz.
Ma tartotta közös konferenciáját a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Közgazdasági Társaság, melyen több régiós ország tőzsdéjének elnöke is beszélt a térség tőkepiacainak kilátásairól, a lehetséges tőzsdefejlesztési irányokról. A hazai tőzsdefejlesztési tervekről Nagy Márton MNB alelnök beszélt, aki hangsúlyozta a kis-és közepes vállalatok szerepét Magyarországon. A BÉT előszűrte az 50 leginkább tőzsdeképes kkv-t, ezek piacra vitele összességében 5 százalékkal növelhetné a tőzsde kapitalizációját.
Jelen pillanatban a kamatláb a megfelelő helyen van - mondja Nagy Márton egy ma reggeli sajtóbeszélgetésen. Az MNB alelnöke szerint a jelenlegi információk alapján nincs szükség további kamatlépésekre.
A Portfolio által megkérdezett elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy az MNB keddi kamatdöntő ülésen 15 bázisponttal, 0,9%-ra vágja majd az irányadó kamatszintet. Abban a kérdésben, hogy a májusi döntés egyben a kamatcsökkentési ciklus végét is jelenti-e, már megoszlanak a vélemények, a megkérdezettek többsége szerint azonban 0,9% lehet a ciklus alja. A 2017 végére vonatkozó kamatvárakozások 0,75% és 1,5% között szóródnak.
Az elmúlt napokban heves vita bontakozott ki a hazai monetáris politika elmúlt 15 évének, azon belül is főként a legutóbbi három évének megítélésében. Nagyon sok érv hangzott el pro és kontra ezek számát már nem szeretnénk tovább gyarapítani. A nap végén úgyis a döntések által érintett gazdasági szereplők és általában a magyar gazdaság jövőbeli teljesítménye fogja kiállítani a monetáris politika értékelését. Egy kérdést, konkrétan a devizatartalék nagyságának kérdéskörét azonban még érdemes közelebbről megvizsgálni. Mint azt számtalan nemzetközi és hazai példa mutatta a megfelelő mértékű devizatartalék tartása elengedhetetlen a gazdaság stabil és fenntartható működése szempontjából. A jegybankárok egyik örök témája, hogy mekkora lehet a devizatartalékok optimális mérete? A továbbiakban a kérdés kapcsán két témára fókuszálunk: egyrészt, mi alapján határozható meg a devizatartalékok optimális szintje, másrészt ezen kritériumok alapján mit mondhatunk az MNB tartalékainak elégségességéről. Vajon tényleg indokolt lenne a tartalék szintjét akár 40 milliárd euróra, azaz a jelenlegi szint több mint másfélszeresére emelni?
Surányi György, korábbi jegybankelnök esszében kritizálta a 2001 és 2016 közötti hazai monetáris politikát. Vezető jegybankárok körében az ilyen típusú írások érzékeny területnek számítanak, így Surányi írása legalábbis szokatlannak tekinthető. Ha meg is születik egy ilyen elemzés, abba már érdemes lett volna belefoglalni a szerző elnöki időszakát is, kellően kritikus értékelést felmutatva a csúszó leértékelő árfolyamrendszer tapasztalatairól, illetve olyan témákról, mint az aranytartalék értékesítése vagy a CW Bank hitelkihelyezései. De mi most ezekkel nem foglalkozunk. A következőkben inkább Surányi, az elmúlt 3 év monetáris politikájához fűzött kritikáinak 9 szakmai tévedését vesszük sorba.
Nem a hitelboom, hanem a megtakarítások folyamatos emelkedése fűti a magyar lakáspiacot, az MNB 2017 végéig nem számít túlzott lakossági hitelezésre, de a következő években figyelnie kell a lakásárak emelkedésére a jegybanknak - mondta Nagy Márton alelnök a Portfolio mai Hitelezés 2016 konferenciáján. A bankok készülhetnek a tartósan alacsony kamatkörnyezetre, a hitel/betét arányukat pedig most már növelniük kell. Egyre magasabb tőkekövetelmények mellett nagy kihívás lesz a bankoknak a 10%-os ROE elérése.
Pontosította keddi szavait szerdán a Wall Street Journal (WSJ) kérdésére Nagy Márton, az MNB alelnöke. Szerinte nem lehet előre kijelenteni, hogy biztosan a végéhez közeledik a kamatcsökkentési ciklus, ráadásul ő egyedül nem is nyilatkozhat az egész Monetáris Tanács nevében.
További kis mértékű kamatcsökkentés irányába mutatnak a folyamatok - mondta Nagy Márton egy mai háttérbeszélgetésen. Az MNB alelnöke szerint vannak túlzó kamatvárakozások, amelyeket enyhíteni kívánja a jegybank, erre utalt a kamatdöntés indoklására kiadott keddi közlemény is.
A Magyar Nemzeti Bank 2014 tavaszán elindított Önfinanszírozási programja elérte a meghirdetésekor kitűzött célokat. Az utóbbi két évben a magyar gazdaság külső sérülékenysége jelentősen mérséklődött, miközben a jegybanki eszköztár átalakítása a hosszú állampapír-hozamok csökkenését is elősegítette. Bár a meglévő monetáris politikai eszközök feltételeiben még lehetnek változások, de a kéthetes betét 2016. április kivezetésével a jegybanki eszköztár átalakításának érdemi része lezárul, amivel a szükséges banki alkalmazkodás is csökken. Ezen felül az elkövetkező években mérséklődnek az állami devizalejáratok, vagyis szűkülnek a külföldi devizaadósság forintból való megújításának lehetőségei is. Mindez fontos mérföldkő lehet a program hatékonyságát illetően, ami indokolttá teszi a program stratégiai áttekintését, jövőbeli szerepének vizsgálatát, különös tekintettel a jegybanki kamatcsere eszköz további szükségességére.
Nagy Márton, az MNB alelnöke háttérbeszélgetést tartott az MKB Bank eladásáról és a szanálási folyamatról. Az eseményről élőben tudósítottunk.
Az uniós támogatások így is felülmúlják az Egyesült Államok kifizetéseit.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
